kétségek között borsódzik a hátam,
el kellett volna már dönteni,
melyik útra tegyem a lábam.
El kellett volna, mert mára
már nincsen lábam.
Nem az én kezemben a döntés,
csupán a szenvedést hozó kés.
Kételyek között nézek
a betonnal szembe,
a hatalmas fallal,
mely elállta az utam.
Nem enged el innen,
s a lábam is lefagyott,
mert a jéghideg képzelet
engem mindörökre elhagyott!!
2015.12.09.
(NagyMiklósi Anna)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése