2016. június 18., szombat

Szerelmi vallomás


Tudom, hogy szeretsz, hisz annyiszor mondtad már azt.
Tudom, hogy én vagyok az egyedüli. Az.
Tudom, nem kell ismételned... megbízol bennem.
Tudom, hogy bennem megtaláltad, akire valóban vártál.
Tudom, nem kell ismételned... elhiszem.
Tudom, hogy te nem vagy olyan, mint a többi. Te vársz.
Tudom jól rendben? Nem kell ismételned... felfogtam már régen.
Tudom jól, hogy köztünk minden a legnagyobb rendben.
De. Akkor mond miért nem hiszel bennem?

Gyerünk mond csak ki bátran.
Gyerünk, csak mond, mond, mond.
Tudod jól, hogy tőlem nem kell félned.
Engem nem olyan fából faragtak.
Legalább is neked tudnod kell, hogy engem más fából...
Én nem foglak itt hagyni, cserbenhagyni, elhagyni.
Sőt képzeld el még megcsalni sem.

Fején találtam a szöget?
Fején... gondoltam.
Tudom jól, hogy mindvégig ettől rettegtél, hogy ettől rettegsz és
tudom jól, hogy ettől fogsz rettegni.
Mert túl sok volt.
Mert túl sokan voltak.
Mert túl sokan voltak, akik ezt tették veled.
Igen tudom. Nem akarom újra meg újra hallani.
Mert tudom jól, hogy milyen az amikor otthagynak,
cserbenhagynak, elhagynak és megcsalnak.
De. Fogadd el, hogy én nem vagyok. Az.

Az, aki már elmúlt, továbblépett, elhagyott.
Érted? Én nem vagyok. Az.
Mert én maradok.
Én nem foglak... mert én nem vagyok. Az.

2016.06.17.





2016. június 3., péntek

Helyzetjelentés

Sziasztok. Először is bocsánatot szeretnék kérni, amiért már több mint egy hónapja nem jelentkeztem. Ennek egy igen egyszerű oka van, ugyanis idén érettségizek. S nem sok időm marad az írásra, de már közel a vége. :)
Mellesleg, természetesen a tanulás mellett  is rengetek novella és versötletem született. Szóval, amit leérettségizem, a blog is újult erőre kap :)
Addig is:
ne mondjatok le rólam ;)

NMA

Keresés ebben a blogban