2018. április 13., péntek

úgy szeretnék veled lenni


Úgy szeretnék veled lenni, 
hogy ne legyenek zavaró tényezők,
se meló, se az iskola.
S bár ne lennének égből kapott hívások sem -
Csak legyünk mi ketten egymásnak,
meg az ágyad nekünk. 
Nézzünk meg egy jó horrort, 
vagy akár egy filmes románcot.
Bújunk össze, aludjunk el,
S lopjunk egymástól csókot éjjel.

2018.04.13.
NMA

Holtpont után.


Hétfő - boldog vagyok,
hiszen állandóan a veled töltött pillanatok
járnak az eszemben.

Kedd - még mindig boldogan kelek fel reggel,
de lassan motoszkál bennem az az érzés,
hogy hiányzol nekem.

Szerda - holtpont.
Ma szomorú vagyok, mert nem a karjaidban ért a reggel.
Itthon vagyok és a mellkasod helyett a párnámhoz nyomom a fejem.

Csütörtök - ma már sokkal könnyebb minden,
Ma már optimistán ébredtem, hiszen már csak egy nap,
és veled aludhatok. Alig várom a holnapot!

Péntek -  bezsongva kelek.
Amint vége a műszakomnak, már a karjaidban is lehetek!

Szombat - nem jöttél tegnap, hiába vártalak.
Nem jöttél, hiába vártalak.

Vasárnap - ...

NMA

Kívánlak


Nem a szex az, amit annyira kívánok.
A szemeidet kívánom,
ahogyan azokat reám emeled,
azt a szerelmes tekintetedet.
Kívánom a csókodat,
azt az édes csókodat.
Kívánom, az illatodat.
Kívánom, hogy hozzád bújhassak,
hogy halljam férfias hangodat,
hogy belenézhessek barna szemedbe
és úgy mondjam el neked,
hogy mennyire szeretlek!

2018.04.13.
NMA


2018. április 10., kedd

Költészet napja - versfoszlányok

Sziasztok :) Hogy vagytok?

Arra gondoltam, hogy hozok nektek egy kis versfoszlányos bejegyzést, ami egyébként is régen volt már, na meg az idő múlásával felgyűltek nálam a verskezdemények is. S úgy érzem a költészet napja most, számomra csúnyám szólva, de kapóra jött:

Tudom, hogy ott vagy valahol, 
mert én is itt vagyok valahol

*

Láthatatlan a személyiségem.
Látsz engem, hiszen velem vagy egy légkörben.
Tudod, hogy ott vagyok, és hogy te is ott vagy velem.
Majd telnek a másodpercek és tovaszáll a tekinteted.

*

Berobog a terembe,
a Kóla az asztalon.
Mindig ugyanaz a lazaság:
-Amikor legutóbb nálatok voltam, még esett a hó...
Szájához emeli a kólás dobozt,
mire rózsás ajkai szétnyílnak:
s eszembe jut a buszról az a két lány.

*

Nem vagyok már az a lány, 
akit ha kedved úgy tartja lekiabálsz!

*

Beteríti már a rónát, 
a nagy varjú sereg. 
Az a bizonyos fekete sereg.

*

Hiányzik a szemed fénye, 
a reggeli nyújtózkodás,
majd vécére botorkálás,
aztán összebújás.


Egyszer azt olvastam, egy számomra kedves verseskötetben, hogy a legjobb megoldás a lírai székrekedés esetén a séta, s úgy érzem nekem is ajánlatos lenne jó nagyokat sétálnom. No meg rögtön lejegyezni a gondolatimat, amint eszembe jut valami új.

NMA




2018. április 4., szerda

te magad Édes

Hiányzik a hangod reggel,
Szuszogásod a hajamba,
Kezeid érintése.

Hiányzik a szemed fénye,
Hiányzik a dörmögő horkolásod,
az éjjeli összebújjások.

Hiányzik, hogy veled legyek,
hogy veled aludjak el,
s veled is ébredjek.

Hiányzik a reggeli merevedésed,
az éjszakai bújós éned!

Hiányzol te magad Édes,
de lassan talán közelebb érek.
NMA


Keresés ebben a blogban