2016. szeptember 14., szerda

Keserű gondolatok


Hirtelen törtnek rám, azok
a keserű gondolatok,
melyek szíven ütnek,
s nem hagyják,hogy elmeneküljek.
Pedig mennék én,
ha tehetném, már itt sem lennék.
Mert nem érzem jól magam,
ott ahol valójában vagyok.
Mintha nem tartoznék: oda,
mert nem én vagyok a boldogság Kulcsa.

Hirtelen törnek rám, azok
a keserű gondolatok,
melyek lassan körülölelik a torkom,
mert nem érzem magam,
helyénvalónak.
Pedig én, mindig ide tartoztam,

Hirtelen törnek rám, azok
a keserű gondolatok,
melyek nem engedik el többé a torkom.
Ragaszkodnak, kapaszkodnak...
S úgy érzem örökre itt maradnak.


2016.09.15.



Nincsenek megjegyzések:

Keresés ebben a blogban