#Lélekszakadás

Szia!

Azt hiszem végre kipipálhatok egy nagyon fontos pontot a bakancslistámon. Már nagyon régóta nagy álmom volt, hogy még a húszas éveim elején megjelenjen az első kötetem. Az első verses kötetem. Idén valóban sikerült véghezvinnem.
Igazából végig az járt a fejemben, hogy az álmok igenis valóra vállnak, egyszerűen csak bele kell vágni. Egyáltalán nem számít, hogy introvertáltak, csendesek, visszahúzóak vagyunk, csak el kell határoznunk magunkat. Én is ezt tettem.
Csaknem másfél év telt el az elhatározásom óta, mire a kezembe foghattam az első kötetemet.

Az alábbi linken keresztül tudod megrendelni, hogy aztán te is a kezedbe tarthasd az első kötetemet. :)

Illetve egy kis csomag formájában tőlem is megveheted, ha felveszed velem a kapcsolatot ezen az email címen: nagyannaw@gmail.com



részlet:

"Az baj, hogy már most hiányzol?
Most, pedig még szemeidbe bámulok.
Már most hiányzol, pedig édes,
itt vagyunk még egymás mellett.
Hiányzol, mert az elme tovaszáll,
és beférkőzik a tudatba a búcsúzkodás."
Anna.

2015. december 10., csütörtök

Betontörmelék alatt


Betontörmelék hegyek alattam
a kétség, félelem: álomba
zuhantam.
Fekszem a sötét törmelékben
bőrömön véres sérülések.
Mert eltelt már a szép és a jó,
mert a kezekben te többé nem vagy más csak fogoly.

Szárnyaidat letörték már
rég, hogy többé ne légy madár,
hogy mostantól te csak egy fogoly légy.

Bedugtak egy sötét zugba
s eldugták a kulcsot mi a zárat nyitja.
Tüzet raktak, s bele dobták,
a kulcs elolvadt, alaktalanná vállt.

Te pedig fogoly vagy: a
betontörmelék alatt.
Félelem és kétség már rég alaktalan.
Ott vannak körülötted,
s te örökké a fogjuk maradsz!!

2015.12.10.


Megjegyzés küldése

Keresés ebben a blogban