2016. december 28., szerda

CSUPA NAGYBETŰVEL


OLYAN ez MINT amikor nyáron a szüleim MEGakartak szabadúlni tőle,
mert nem ELÉG JÓ, túl makacs és nem
ŐT akarják MELLÉM.
az a nagy helyzet, hogy ÉRTE feladnám MINDENEMET,
mert NEM TALÁLNÉK még egy olyan dilist mint amilyen ő,
sőt NEMis KERESEK senkit az ő helyére.
nem kell más nekem: csak ő KELL.
de FÉLEK elbasztam EZT IS.
mert én csak egy szerencsétlen kis LIBA vagyok, AKI
nem ért a szóból, és MINDIG csak kétségbe esik.
többet NEM TUDOK gondolkodni,
nem forognak a gondolatok, LASSAN megszűnök létezni IS
a gyomrom ÖSSZESZORUL, szívembe MARKOL
a fájdalom, S elerednek A könnyeim.

azon a nyáron, akkor sírtam UTOLJÁRA ENNYIRE
annyira, DE annyira SZERETlek.


2016.12.28.
NMA

Nincsenek megjegyzések:

Keresés ebben a blogban