#Lélekszakadás

Szia!

Azt hiszem végre kipipálhatok egy nagyon fontos pontot a bakancslistámon. Már nagyon régóta nagy álmom volt, hogy még a húszas éveim elején megjelenjen az első kötetem. Az első verses kötetem. Idén valóban sikerült véghezvinnem.
Igazából végig az járt a fejemben, hogy az álmok igenis valóra vállnak, egyszerűen csak bele kell vágni. Egyáltalán nem számít, hogy introvertáltak, csendesek, visszahúzóak vagyunk, csak el kell határoznunk magunkat. Én is ezt tettem.
Csaknem másfél év telt el az elhatározásom óta, mire a kezembe foghattam az első kötetemet.

Az alábbi linken keresztül tudod megrendelni, hogy aztán te is a kezedbe tarthasd az első kötetemet. :)

Illetve egy kis csomag formájában tőlem is megveheted, ha felveszed velem a kapcsolatot ezen az email címen: nagyannaw@gmail.com



részlet:

"Az baj, hogy már most hiányzol?
Most, pedig még szemeidbe bámulok.
Már most hiányzol, pedig édes,
itt vagyunk még egymás mellett.
Hiányzol, mert az elme tovaszáll,
és beférkőzik a tudatba a búcsúzkodás."
Anna.

2015. augusztus 19., szerda

Önkép

Göndör barna fürtök,
lobognak a hátam mögött.
Ábrándozó kék tekintetem,
egy erdő felett lebeg.
Nem vagyok vékony, ezt elismerem,
Egészen furcsa az egyéniségem.

A kelleténél kicsit magasabbra nőttem,
de vannak, akik ezt szeretik bennem.
Általában csak csendben figyelek, 
azt hiszem kémnek is elmehetek.

Szimpla szemüveg mögül látom a világot,
mármint leginkább az álomvilágot.
Nem tagadom, hogy állandóan álmodozom,
s, hogy az órákon is verseim firkálom.
De van valaki,
aki ezt bennem igazán szereti.

Sokszor érzem magamat 
egy igazi különcnek.
De nevezhetném magamat,
igazi antiszocnak is.
Vagy esetleg őrültnek, 
de ezt a posztot már lestoppolta valaki,
akit inkább nem nevezek meg.

2015.08.19.



Megjegyzés küldése

#poetica

Társas magány Van, hogy nagyobb szükségünk van a  csendre,  mint a zenére. Van, hogy nagyobb szükségünk van az egyedüllétre, m...

Keresés ebben a blogban