csönd van, de bennem dübörög a Lélek,
mert gyűlölöm ezt az érzést, ami ennyire
tehetetlenné teszi.
mintha láncok forrtak volna bőrömbe,
s azok egy falhoz feszítenek
és ettől majd meg őrülök,
hogy nem lehetek a magam ura.
hogy itt vagy előttem és nem hagysz
véget vetni ennek az őrületnek.
csak állsz s nézed ahogyan szenvedek,
s gúnyos mosollyal várod, hogy végem legyen.
elcsöndesedik minden, de nem hagyom,
hogy ilyen könnyedén végezz velem.
csak tűröm jelenléted s gúnyos mosolyod,
s azon tűnődök, mi romlott
el így köztünk.
csönd van, de dübörgő Lelkem még
tűri jelenléted.
2016.01.05.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése