2017. március 7., kedd

Tekinteted

Láthatatlan a személyiségem,
Látsz, velem vagy egy légkörben,
Tudod, hogy ott vagyok, de
A harmadik másodpercben elfeledsz.

És minden csak egy másodpercen dől el
Egy másodperc alatt veszed észre,
Hogy ott vagyok és még egy másodperc,
S már eltűntem a látókörödben.

Talán ezért gyűlölöm, azt
Amikor elnyúlnak a másodpercek
Felismernek és nem nyúlnak el
A tekintetek a fejem felett.

Gyűlölöm amikor megnéznek.
Mert nincs rajtam semmi érdekes,
Csak egy test, s abban a szerelmes lélek,

S nálad is elnyúltak a másodpercek,
A tekinteted lelkem vizsgálva maradt mellettem.
A te tekinteted az egyedüli, amit igazán szeretek.



2017.02.22.
NMA

Nincsenek megjegyzések:

Keresés ebben a blogban