2017. március 13., hétfő

Manóm - avagy vers a legújabb baglyocskánk tollából!


Annyira szeretem, amikor egymáshoz tudunk bújni.
Imádom a csókjaidat, az illatodat és a vágyaidat!
Szeretem, hogy gondoskodsz rólam
s, hogy ezt nem kell kérni!

S,  most is, itt vagy a hátamon 😚
Hallom aranyos manós szuszogásod!
Érzem, ahogyan ver pici szíved, s látom, hogy
örökre bezártál oda, s nem hagyod, hogy
kiszökjek onnan!

Otthon, amikor lefekvéshez készülődök,
mindig szaglászni kezdek,hogy érzem e
az illatodat az ágyamban.

Ha velem vagy másra nem tudok gondolni!
hisz gondolhattam volna sokszor,
sormindenke! De nem akartam,
azt az értékes időt, amit veled töltök,
nem akarom elpazarolni!

Imádom amikor velem vagy, szavakba
el sem lehet mondani, s leírni egy könyv
se lenne elég ahhoz, hogy az érzésimről,
eleget tudjak beszélni neked!


2017.03.11.
Teky

Nincsenek megjegyzések:

Keresés ebben a blogban