Kelepce

Úgy érzem, a világ fordított nekem hátat,

úgy érzem, mintha érzelmeim lassan áttörnék a gátat,

Úgy érzem, lassan elmerülök, a mélységes tengerben,

úgy érzem, eltűnök hirtelen.

Eltűnök, mert nem haladhatok,

ilyen érdemekkel, nem maradhatok.

Úgy hiszem, minden ellenem dolgozik,

S talán már menekülni, sem tudok innen.

Úgy hiszem, lassan magamra maradok,

mert minden elillan, ami fontos.

Elillan a nyár és elillannak a barátok.

Elillan már lassan minden ami fontos,

de én akkor is maradok.

Úgy hiszem nincsenek véletlenek, 

pedig az Élet, is egy közüle.

Úgy hiszem, megtaláltam az igazit,

aki, most nekem nagyon hiányzik.

Kelepcében érzem magam, 

mert nem tehetem, azt, amit valójában akarok.

Kelepcében érzem magamat,

s ez az érzés minduntalan.

2016.08.24.