2015. június 22., hétfő

Barna szemed

álmaimban melletted sétálok,
álmaimban a kezeid a derekamon
álmaimban a közeledben lehetek,
és nem kell a találkozásra várnom.
álmaimban abban reménykedek,
hogy sokáig nem kelek fel
álmaimban azzal lehetek,
akit annyira szeretek!

ameddig nem láthatlak,
állandóan aludni akarok,
mert akkor láthatlak,
és melléd kuporoghatok,
ameddig nem látlak,
álmodni szeretek a legjobban,
mert olyankor eltelik egy újabb nap,
mert mikor felkelek
már közelebb lehetek,
már közelebb lehetek ahhoz a naphoz,
amikor majd a nyakadba borulok.

várom már hogy melletted
csukjam álomra szemeimet,
és várom, hogy a barna szemed
végre engem nézzem,
várom, hogy ne csak a hangodat halljam,
látni akarlak!
már nincs olyan sok hátra,
már csak néhány nap és
végre veled lehetek,
várom az éjszakát,
aludni akarok,
hogy a naphoz közelebb
juthassak,
mert már annyira
várlak téged!


2015.06.22.

Nincsenek megjegyzések:

Keresés ebben a blogban