2015. május 7., csütörtök

Moha

Lelassult a világ,
S csak, mint csiga úgy araszolt előre.
Az időm toporgott, majd megállt,
S a hatalmam eltünk felőle.

Lelassult a lélegzetem,
S már nem koncentráltam olyan erősen.
Sordródtam az áramlattal,
De nem volt egy rönk, hogy megkapaszkodjak.

A világ elkezdett Zöldben tündökölni,
Bármerre néztem a szinek kezdtek eltünni,
S a Moha már lassan belepett mindent.

A lélegzetem egyre többet akadozott,
Mint a fogaskerekek berozsdásodtak,
A Moha ellepte a tüdőmet, s én végleg megszabadúltam.
 
2015.05.07.
 
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Keresés ebben a blogban