Várom
Világos, sárga,
fénylő, vöröses mályva.
A telet vártam.
Fénylik az égen,
de nem világos kéken,
mint nem oly régen.
Vörös fény, szűrődik.
Mint hegyből a láva, ömlik.
Így az őszt, ölik.
Szól, meleg rímmel,
Fehér ponyvát hoz, teker.
Hogy eltemessem.
Minden nap, s éj
Minden nap nézem, ahogy ég,
S eltűnt a fény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése