2017. október 16., hétfő

Tejköd


Tejköd, ameddig a szem ellát,
Mert ugye, öt méternél tovább úgy sem lát.
Nem, hogy a Nap átsütné.

*

Reggeli száguldások, tö-
Meg, tömegnyomor, zaj, köd.
A tejköd,
Amelyből az utak, az utak mellett elsuhanó fák,
Az utak mellett elsuhanó színpompás, 
ámbár most szürke színben tündöklő fák,
Mostan születnek meg.
Ködből született az a varjú is, amely ott kering a fejed fölött,
Míg te a tejködben fekszel a szántóföld mellett.
Fölötted kering a varjú, mint zsákmányát kutató sólyom.
Ködből születtünk mi is, még két évvel ezelőtt,
S a farkas is, mely azóta is mellettünk lohol.

2017.10.17. 💓💓
A.

Nincsenek megjegyzések:

Keresés ebben a blogban