azt mondod jobban tudod,
hogy mit kellene tennem,
és még csodálkozol,
hogy megsértődöm?
miközben úgy beszélsz velem,
mintha még mindig ötéves lennék,
pedig már rég felnőttem.
csak te ezt nem vetted észre.
túl vagyok az első csalódásomon,
és tudom, hogy még nincs vége,
hogy lesz ennél több is,
de azt még meg kell élnem.
lehet, nem vetted észre,
de már nem az a sírós lány vagyok,
lehet fáj, de már rég nem te vagy
az első, akinek elmondom, ha valami bánt.
felnőttem lassan melletted,
és nem akarom, hogy fogd tovább a kezem.
mert ez a saját életem,
s nem szeretem ha beleszólsz.
mert lehet, hogy te azt hiszed,
tudod mi a jó nekem,
de mint mondtam,
már nem vagyok az a sírós lány,
aki régen voltam.
2017.01.26.
NMA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése