2017. november 10., péntek

Totem II. Farkasbőrben

Szereted őt?

-Hiányoztál! - suttogtam a hajába. De ő csak elhúzta a száját és komoran meredt vissza rám, elég volt belenéznem a vérvörös szemeibe és tudtam mi jár az eszében. Már, hogy ne tudtam volna, én is arra gondoltam állandóan.
-Markus, ki neked az a lány, akivel felhúztál a szikláról?
-Magam sem tudom. -feleltem őszintén - Tudod olyan gyorsan történt az egész, és én... én, pedig nem ellenkeztem.
-Szereted őt? - nézett rám teljesen komolyan.
Már nem a karjaimban feküdt, velem szemben ült az ágyon, s várta a válaszomat, ami talán mindent megváltoztat. Sokáig vártam én is, talán túl sokáig, de hiába ültem szótlanul nem tudtam felelni a kérdésére.
-Nem is válaszolsz? - kérdezte immár indulatosan. - Most komolyan mi van veled? Farkas vagy nem? A farkasok egyszer választanak, de akkor haláluk napjáig! Úgy volt, hogy engem választól, erre jön egy büdös macska és egyből lapátra teszel! Nem vagy normális! Mi történt veled? - a végére már sírásban tört ki, ösztönösen az arcához nyúltam hogy letörölhessem a könnyeit, de ő elhúzódott. Felállt az ágyról, a gerince recsegve ropogva nyúlt meg, a lábai egyre inkább hasonlított egy kutyáéhoz. Állkapcsa farkasszerű lett, az ínyét felszakították a metszőfogak. Előre esett a kezeire, amik lassacskán szintén átalakultak, a körmei megvastagodtak Rosa lehunyta a szemeit majd egy keserves vonyítás kíséretében előbújt a bundája.
Válaszolj kérlek.
Suttogta az elméjével. S hallottam ahogy morog a fogai között. Egyrészt azért, mert iszonyat fájdalmakon ment keresztül az imént, másrészt pedig azért mert piszok mérges volt rám, aminek valljuk be megvan az oka.
-Rosa, én nem vagyok farkas. - mondtam neki szomorúan.
Erre felkapta a fejét, s közelebb jött hozzám, feltette a melső lábait az ágyra fejét pedig enyémhez nyomta.
Igenis az vagy! Be fogom bizonyítani!!
Morogta, majd kilökte az ajtót és befutott az erdőbe. Ismét magamra hagyva.
Tudom rövig rész lett, de amint levizsgáztam elődrukkolok nektek egy giga résszel.

A. 🐸

Megjegyzés küldése

úgy szeretnék veled lenni

Úgy szeretnék veled lenni,  hogy ne legyenek zavaró tényezők, se meló, se az iskola. S bár ne lennének égből kapott hívások sem - ...

Keresés ebben a blogban